stripes-darkgrey

Interjú /

Egyre gyakrabban állítanak ki olyan okiratot magyar közjegyzők, amely külföldön fejti ki joghatását. Ezekben az esetekben, már a távolság miatt is, kulcsfontosságú a digitalizáció. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tavaly alakult Adatkutató Alintézetének első nagyobb vizsgálata megállapította, hogy az elmúlt öt évben a legtöbb határon átnyúló ügy Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Horvátországot, Romániát és Franciaországot érintette. Az adatelemzés egy egész unióra kiterjedő vizsgálat alapjául szolgál, amely rávilágíthat arra, mely területeken kell kiemelten fejleszteni az EU-ban a digitális közjegyzői szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok profitáljanak a fejlesztésekből.

A KÖZJEGYZŐI MUNKÁBAN MA MÁR ALAPVETŐEK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. RENGETEG OLYAN ÜGYÜNK VAN, AMELY MÁSIK ORSZÁGBAN ÉLŐ EMBEREKHEZ VAGY OTT MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDIK. MIVEL NAGY FÖLDRAJZI TÁVOLSÁGOKRÓL VAN SZÓ, EZEKBEN AZ ESETEKBEN AZ ÁTLAGOSNÁL IS FONTOSABB A DIGITALIZÁCIÓ, ÉS A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK DIGITÁLIS RENDSZEREINEK ÖSSZEHANGOLÁSA, ÍGY BIZTOSÍTHATÓ A GYORS ÉS MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS A KÖZJEGYZŐK ÉS ÜGYFELEIK KÖZÖTT” – MONDJA PARTI TAMÁS KÖZJEGYZŐ, AZ ADATKUTATÓ ALINTÉZET VEZETŐJE.

A gyors társadalmi és technológiai változások miatt a jelenleg is működő digitális rendszereket (például az európai közjegyzők együttműködését a határokon átnyúló ügyekben segítő EUFIDES rendszer) az új igények szerint át kell alakítani, valamint újabb ügytípusokra kiterjedő rendszereket kell létrehozni.

Az ilyen fejlesztésekhez érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely országokban találhatók Európában a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai, és milyen egyéb jellemzői vannak ezeknek a kapcsolatoknak, például országonként és ügycsoportonként milyen súllyal vesznek részt a folyamatokban a különböző tagállamok, vagy hogy az európai szabályozásnak milyen hatásai vannak.

A MOKK Adatkutató Alintézet ezért egyik céljaként azt tűzte ki, hogy ezt az európai közjegyzői kölcsönhatási hálózatot feltérképezi és folyamatosan figyelemmel kíséri, amivel hozzájárul a digitális fejlesztésekhez. Ezt a munkát a tagállami közjegyzőségek megfelelő kooperációja mellett, viszonylag egyszerű és gyors adatelemzési módszerek alkalmazásával, továbbá hálózatkutatási módszerek segítségével rövid idő alatt el lehet végezni. „Az első lépést megtettük, megtörtént a hazai adatelemzés, és készen állunk a további, immár összetettebb vizsgálatra, amelyhez azonban szükségünk van a többi tagállami közjegyzőség eredményeire is” – jelzi Parti Tamás.

Magyar hatás: a környező országok és a két nagy gazdaság

Az Adatkutató Alintézet a MOKK fizetési meghagyásos eljárás számítástechnikairendszerének és a közjegyzők legtöbb eljárását lefedő ügykezelő rendszerének adatait elemezte. Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy a határon átnyúló magyar közjegyzői eljárások fő csomópontjai Németország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Románia és Franciaország.

A magyar közjegyzők európai uniós országokat érintő kölcsönhatásrendszere 2016–2020 között (forrás: MOKK Adatkutató Alintézet)

Parti Tamás hangsúlyozza, hogy a digitalizációs folyamataikat összehangolják a legtöbb ilyen, határon átnyúló eljárásban érintett uniós tagállam közjegyzőségével, ami együtt jár a kétoldalú szakmai kapcsolatok további elmélyítésével is. Az intézetvezető azonban azt is hozzáteszi, hogy ez a kölcsönhatásrendszer dinamikus, állandóan változik, ezért folyamatos elemzésre van szükség. A jövőre nézve a múlt és jelen adataiból legfeljebb trendekre lehet következtetni. Jó példa erre, hogy 1992-től napjainkig volt néhány év, amikor nagyon jelentős volt a magyar közjegyzői eljárások kölcsönhatása Írország irányában, és ezért csaknem harminc év adatait tekintve Írország a második legerősebb kölcsönhatással bíró tagállamnak számít, az utóbbi öt évben azonban már csak a 12. helyen szerepel. Azaz manapság már nagyobb jelentősége van például a magyar-román kölcsönhatásoknak. Mivel azonban az európai közjegyzői folyamatoknak valamennyi tagállami közjegyzőség részese, hiba lenne állandó hangsúlyokban gondolkozni.

Úton a Big Picture felé

A most zárult kutatás három hónapig tartott, és a legnagyobb részét az adattisztítás tette ki. A vizsgálat az első lépés volt egy európai szintű kölcsönhatási rendszer feltérképezéséhez. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen elvégezhető azokban a tagállamokban is, amelyek digitalizációs felkészültsége elmarad az európai átlagtól. Amint az összes uniós tagállamban lezárul ez a vizsgálat, választ kaphatunk többek között arra is, mely területeken a legsürgetőbb a digitalizáció, és hol használnák ki valóban az ilyen irányú fejlesztéseket.

A MOKK Adatkutató Alintézet közben más vizsgálatokat is végez, például kutatják az Európai Öröklési Rendelet hazai érvényesülésének jellemzőit, valamint más, közjegyzői eljárásokat érintő jogi folyamatok jellemzőit is, különböző megközelítésekkel.

Az írás megjelent 2021. június 28-án az Arsboni oldalán

stripes corner-pattern