Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézet

Manapság a jogrendszer folyamataihoz kapcsolódóan is lépten-nyomon találkozunk az úgynevezett “Mesterséges Intelligencia” használatát, annak előnyeit és hátrányait latolgató véleményekkel. Ehhez képest ugyanakkor – legalábbis az egyes intézmények szintjén – ritkán esik szó adatstratégiáról. Márpedig adatstratégia nélkül nincs értelme MI-alkalmazásról gondolkodni. Az adatstratégia létezése az MI alkalmazásának feltétele.

Az adatstratégia különféle definíciói megegyeznek abban, hogy annak alapvető célja egy olyan szervezeti szintű stratégia kialakítása, mely biztosítja a rendelkezésre álló adathalmaz védelmét, minőségét, értékét és hasznosítását a szervezet által kezelt adatokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függő képességeken keresztül. Az adatoktól függő és azokhoz kapcsolódó képességek közül külön is ki kell emelni az adatkeletkezés környezetére vonatkozó speciális szakismeretet, ami összefügg az adatok szélesebb kontextusainak ismeretével.

A hatékony adatstratégiának konkrét akciótervet kell tartalmaznia, emellett az adott szervezetbe kell integrálódnia, és meg kell felelnie az adott szervezet sajátosságainak, és együtt kell fejlődnie az adathalmaz bővülésével, amit össze kell hangolni a hivatásrendi stratégiával. E stratégia sikeres alkalmazása hosszú távú feladat. Mindezekre tekintettel a MOKK Adatkutató Alintézete révén kialakította a maga adatstratégiáját, amit a MOKK szervezetén belül az Adatkutató Alintézet képvisel és hajt végre...

Egyre gyakrabban állítanak ki olyan okiratot magyar közjegyzők, amely külföldön fejti ki joghatását. Ezekben az esetekben, már a távolság miatt is, kulcsfontosságú a digitalizáció. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tavaly alakult Adatkutató Alintézetének első nagyobb vizsgálata megállapította, hogy az elmúlt öt évben a legtöbb határon átnyúló ügy Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Horvátországot, Romániát és Franciaországot érintette. Az adatelemzés egy egész unióra kiterjedő vizsgálat alapjául szolgál, amely rávilágíthat arra, mely területeken kell kiemelten fejleszteni az EU-ban a digitális közjegyzői szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok profitáljanak a fejlesztésekből.

A KÖZJEGYZŐI MUNKÁBAN MA MÁR ALAPVETŐEK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. RENGETEG OLYAN ÜGYÜNK VAN, AMELY MÁSIK ORSZÁGBAN ÉLŐ EMBEREKHEZ VAGY OTT MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDIK. MIVEL NAGY FÖLDRAJZI TÁVOLSÁGOKRÓL VAN SZÓ, EZEKBEN AZ ESETEKBEN AZ ÁTLAGOSNÁL IS FONTOSABB A DIGITALIZÁCIÓ, ÉS A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK DIGITÁLIS RENDSZEREINEK ÖSSZEHANGOLÁSA, ÍGY BIZTOSÍTHATÓ A GYORS ÉS MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS A KÖZJEGYZŐK ÉS ÜGYFELEIK KÖZÖTT” – MONDJA PARTI TAMÁS KÖZJEGYZŐ, AZ ADATKUTATÓ ALINTÉZET VEZETŐJE.

A gyors társadalmi és technológiai változások miatt a jelenleg is működő digitális rendszereket (például az európai közjegyzők együttműködését a határokon átnyúló ügyekben segítő EUFIDES rendszer) az új igények szerint át kell alakítani, valamin...

A MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) által indított konzultációs folyamatban.

Az Európa Tanács (ET) által 2019-ben felállított, tagállami képviselőkből álló ún. Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztés és alkalmazás jogi szabályozásának szükségességét vizsgálja, és egy jövőbeli nemzetközi egyezmény tartalmi elemeinek kidolgozásával foglalkozik, elsősorban az MI fejlesztés, tervezés és felhasználás területén.

Az ET ezirányú, alapvetően az MI emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatásaira fókuszáló munkája során a CAHAI igyekszik a potenciálisan érintett szereplők (a tagállamok mellett az ET megfigyelő államok, nemzetközi, civil és tudományos szervezetek, üzleti szféra képviselői, stb.) minél szélesebb körét bevonni, ennek érdekében 2021 áprilisában nyílt konzultációs folyamatot indított a kidolgozni tervezett dokumentum formai és tartalmi kérdéseire vonatkozóan.

A mérföldkőnek számító konzultációban a MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett. A kérdőív kitöltése során az Alintézet hangot adott azon meggyőződésének, hogy az MI jelenlegi fejlettsége mellett a technológia használata igényli az emberi felügyeletet.

Parti Tamás a konzultációs folyamat kapcsán elmondta, hogy az Adatkutató Alintézet tevékenységével olyan technológiai környezet kialakításához...

Április 28-án tartotta tavaszi online ülését a CNUE Futurológia Fóruma. Az eseményen a MOKK Adatkutató Alintézetének intézetvezetője - egyben a Fórum elnöke - dr. Parti Tamás előadást tartott a magyar közjegyzői szolgáltatások hálózatáról az Európai Unióban.

A prezentációt gondos adatgyűjtés és feldolgozás előzte meg a MOKK Informatika közreműködésével. Az előadás alapjául szolgáló kutatás azt kívánta feltérképezni, hogy milyen nagyságrendűek a külföldön élő személyeket érintő, határon átnyúló magyar közjegyzői szolgáltatások. A kinyert adatok bemutatása látványos grafikonok és a nemzetközi kapcsolatokat bemutató térképek segítségével történt. Az adatok alapján a magyar, határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai Németország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Románia és Franciaország.

A magyar analízis más közjegyzőségek általi elvégzésével aggregált adatokat nyerhetünk az európai közjegyzőségek határon átnyúló szolgáltatásainak hálózatáról. Ezek az adatok jelenthetik a kiindulópontot például azon kérdés megválaszolására, hogy mely területeken a legsürgetőbb a digitalizáció.

A kutatás külföldi társközjegyzőségek együttműködésével folytatódik.

Az európai közjegyzőség legújabb technológiákkal foglalkozó szakértői csoportja 2016-ban jött létre dr. Parti Tamás vezetésével, és azóta is nagy népszerűségnek örvend a CNUE tagjainak körében....

A MOKK Adatkutató Alintézetének célja a közjegyzői hivatásrend belső folyamatainak mélyebb és kiterjedtebb megismerése a legmodernebb technológiák segítségül hívásával.

Tekintettel arra, hogy a közjegyzői nemperes eljárások a jogrendszer jelentős részét érintik, a jövőbeni adatkutatásból várhatóan olyan eredmények birtokába juthatunk, amelyek az érintett jogterületek szempontjából jelentősek. Mivel a jogrendszereket azonban minden hivatásrend más és más szempontból vizsgálja, ennélfogva a teljes jogrendszer vonatkozásában összehangolt kutatási módszerek lévén lehet releváns eredményeket elérni. Ezen okból kezdeményezte a MOKK és annak Adatkutató Alintézete együttműködési megállapodás létrehozását az Országos Bírósági Hivatallal. A megállapodás elsődleges célja az alkalmazott adatkutatási módszerek megosztása, az adatkutatás összehangolása, majd eredményeinek egymással való megosztása, a jogfejlődés támogatása.

A kölcsönös együttműködésen alapuló megállapodás aláírására dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke részéről március 22-én került sor, amely időponttól a kooperáció határozatlan időre szól.