Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézet

Egyre gyakrabban állítanak ki olyan okiratot magyar közjegyzők, amely külföldön fejti ki joghatását. Ezekben az esetekben, már a távolság miatt is, kulcsfontosságú a digitalizáció. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tavaly alakult Adatkutató Alintézetének első nagyobb vizsgálata megállapította, hogy az elmúlt öt évben a legtöbb határon átnyúló ügy Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Horvátországot, Romániát és Franciaországot érintette. Az adatelemzés egy egész unióra kiterjedő vizsgálat alapjául szolgál, amely rávilágíthat arra, mely területeken kell kiemelten fejleszteni az EU-ban a digitális közjegyzői szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok profitáljanak a fejlesztésekből.

A KÖZJEGYZŐI MUNKÁBAN MA MÁR ALAPVETŐEK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. RENGETEG OLYAN ÜGYÜNK VAN, AMELY MÁSIK ORSZÁGBAN ÉLŐ EMBEREKHEZ VAGY OTT MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDIK. MIVEL NAGY FÖLDRAJZI TÁVOLSÁGOKRÓL VAN SZÓ, EZEKBEN AZ ESETEKBEN AZ ÁTLAGOSNÁL IS FONTOSABB A DIGITALIZÁCIÓ, ÉS A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK DIGITÁLIS RENDSZEREINEK ÖSSZEHANGOLÁSA, ÍGY BIZTOSÍTHATÓ A GYORS ÉS MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS A KÖZJEGYZŐK ÉS ÜGYFELEIK KÖZÖTT” – MONDJA PARTI TAMÁS KÖZJEGYZŐ, AZ ADATKUTATÓ ALINTÉZET VEZETŐJE.

A gyors társadalmi és technológiai változások miatt a jelenleg is működő digitális rendszereket (például az európai közjegyzők együttműködését a határokon átnyúló ügyekben segítő EUFIDES rendszer) az új igények szerint át kell alakítani, valamin...

A MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) által indított konzultációs folyamatban.

Az Európa Tanács (ET) által 2019-ben felállított, tagállami képviselőkből álló ún. Mesterséges Intelligencia Ad Hoc Bizottsága (CAHAI) a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztés és alkalmazás jogi szabályozásának szükségességét vizsgálja, és egy jövőbeli nemzetközi egyezmény tartalmi elemeinek kidolgozásával foglalkozik, elsősorban az MI fejlesztés, tervezés és felhasználás területén.

Az ET ezirányú, alapvetően az MI emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatásaira fókuszáló munkája során a CAHAI igyekszik a potenciálisan érintett szereplők (a tagállamok mellett az ET megfigyelő államok, nemzetközi, civil és tudományos szervezetek, üzleti szféra képviselői, stb.) minél szélesebb körét bevonni, ennek érdekében 2021 áprilisában nyílt konzultációs folyamatot indított a kidolgozni tervezett dokumentum formai és tartalmi kérdéseire vonatkozóan.

A mérföldkőnek számító konzultációban a MOKK Adatkutató Alintézete is részt vett. A kérdőív kitöltése során az Alintézet hangot adott azon meggyőződésének, hogy az MI jelenlegi fejlettsége mellett a technológia használata igényli az emberi felügyeletet.

Parti Tamás a konzultációs folyamat kapcsán elmondta, hogy az Adatkutató Alintézet tevékenységével olyan technológiai környezet kialakításához...

Április 28-án tartotta tavaszi online ülését a CNUE Futurológia Fóruma. Az eseményen a MOKK Adatkutató Alintézetének intézetvezetője - egyben a Fórum elnöke - dr. Parti Tamás előadást tartott a magyar közjegyzői szolgáltatások hálózatáról az Európai Unióban.

A prezentációt gondos adatgyűjtés és feldolgozás előzte meg a MOKK Informatika közreműködésével. Az előadás alapjául szolgáló kutatás azt kívánta feltérképezni, hogy milyen nagyságrendűek a külföldön élő személyeket érintő, határon átnyúló magyar közjegyzői szolgáltatások. A kinyert adatok bemutatása látványos grafikonok és a nemzetközi kapcsolatokat bemutató térképek segítségével történt. Az adatok alapján a magyar, határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai Németország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Románia és Franciaország.

A magyar analízis más közjegyzőségek általi elvégzésével aggregált adatokat nyerhetünk az európai közjegyzőségek határon átnyúló szolgáltatásainak hálózatáról. Ezek az adatok jelenthetik a kiindulópontot például azon kérdés megválaszolására, hogy mely területeken a legsürgetőbb a digitalizáció.

A kutatás külföldi társközjegyzőségek együttműködésével folytatódik.

Az európai közjegyzőség legújabb technológiákkal foglalkozó szakértői csoportja 2016-ban jött létre dr. Parti Tamás vezetésével, és azóta is nagy népszerűségnek örvend a CNUE tagjainak körében....

A MOKK Adatkutató Alintézetének célja a közjegyzői hivatásrend belső folyamatainak mélyebb és kiterjedtebb megismerése a legmodernebb technológiák segítségül hívásával.

Tekintettel arra, hogy a közjegyzői nemperes eljárások a jogrendszer jelentős részét érintik, a jövőbeni adatkutatásból várhatóan olyan eredmények birtokába juthatunk, amelyek az érintett jogterületek szempontjából jelentősek. Mivel a jogrendszereket azonban minden hivatásrend más és más szempontból vizsgálja, ennélfogva a teljes jogrendszer vonatkozásában összehangolt kutatási módszerek lévén lehet releváns eredményeket elérni. Ezen okból kezdeményezte a MOKK és annak Adatkutató Alintézete együttműködési megállapodás létrehozását az Országos Bírósági Hivatallal. A megállapodás elsődleges célja az alkalmazott adatkutatási módszerek megosztása, az adatkutatás összehangolása, majd eredményeinek egymással való megosztása, a jogfejlődés támogatása.

A kölcsönös együttműködésen alapuló megállapodás aláírására dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke részéről március 22-én került sor, amely időponttól a kooperáció határozatlan időre szól.

2021. március 19-én a VI. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencián tartott előadást a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője Parti Tamás „Jog és komplexitás” címmel.

Az előadásban intézetvezetőnk a jogrendszert komplex rendszerként interpretálva keresett magyarázatokat a jogi anomáliák megjelenésére, melynek során rámutatott arra, hogy a társadalmi és jogi környezetünk összetettebbé válása szükségessé teszi a komplexitás természetének, a komplex rendszerek sajátosságainak pontosabb megismerését.

Az előadó kiemelte, hogy ez az alapvetően természettudományi indíttatású megközelítés megkönnyíti a jogrendszer nemlineáris folyamatainak megértését. Hangsúlyozta továbbá, hogy e rendszerek kutatása során a hagyományos kutatási módszerek mellett elkerülhetetlen a hálózatkutatási módszerek és a gépi tanulás különböző formáinak alkalmazása.