Május 24-én Budapesten, a Közjegyzők Házában került megrendezésre az első Közjegyzői Jövőkutatás (Futurológia) Fórum.
Az esemény a CNUE szervezetébe munkacsoportként került beillesztésre, azonban a klasszikus munkacsoportokhoz képest mégis több és más. Több, mivel szélesebb kitekintést tesz lehetővé a résztvevők számára; más, mivel az eddigi, jogszabályon, jogszabály-tervezeteken alapuló klasszikus elemzés helyett, alapvetően technológiai szempontú, empirikus tényeken alapuló betekintést nyújt az egykor fikcióként említett, ma azonban realitásnak bizonyuló folyamatokba. A Fórum elnöke dr. Parti Tamás, akinek személyében először üdvözölhetjük a magyar CNUE munkacsoporti elnökét. A Fórumon 17 “ország szakemberei vettek részt a közjegyzőség berkeiből, egyikük – a francia Philippe Passadori előadásának szövegét – az alábbiak- Haan teljes egészében közöljük.
Felszólalásomban beszélni fogok arról a környezetről, amelynek négy fő szempontja érinti a francia közjegyzőséget:
- Elektronikus Közjegyzői Okirat, mint „szakmai” eszköz, a közjegyzők által jelenleg alkalmazott technológia;
- Szolgáltató portál, kidolgozás alatt, mint kommunikációs eszköz a nyilvánosság felé;
- Intézményi környezet az Állam által kidolgozásra kerülő eszközökkel;
- Jövőbeli technológiai környezet, amelyre a figyelmünket rá kell irányítani.
Az Elektronikus Közjegyzői Okirat és annak környezete
A francia közjegyzőség nem egészen 10 évvel ezelőtt kezdte meg annak az informatikai platformnak és a rá épülő jogi eljárásrendnek a kialakítását, amely a papír alapúság teljes kiiktatásával a tisztán elektronikus közjegyzői okiraton alapuló elektronikus kommunikáció létrehozását célozta.
E koncepció működését döntően két tényező biztosítja:
- A közjegyzői informatikai szolgáltatások egyik stratégiai pillérét – az informatikai háttértámogatást végző kamarai szervezeti egységként működő real.not által nyújtott – hitelesítés-szolgáltatási megoldások jelentik. Valamennyi francia közjegyző rendelkezik ún. USB tokenen elhelyezett authentikációs tanúsítvánnyal, és dokumentumtitkosító tanúsítvánnyal, továbbá kettő darab hivatali minősített aláírás készítéséhez használatos tanúsítvánnyal, amelyek közül az egyik az eredeti elektronikus közjegyzői okirat aláírása, míg a másik az eredeti okirat archívumba helyezendő további elektronikus másolata készítésének céljából került kibocsátásra (ezzel a sajátos megoldással az eredeti elektronikus okirat megkülönböztethetővé válik a róla készült másolati példánytól)
- A másik lényeges elem a nyilvános hálózattól fizikailag is különálló (bérelt vonali kapcsolaton alapuló) magánhálózat, amely az ún. PLANETE üzenetközvetítő platformmal kiegészítve szabványos megoldások (XML, Webservice) révén biztosítja a társhatóságok, prefektúrák, ügyfelek és közjegyzők közötti kommunikáció bizalmasságát.
A PLANET legfontosabb feladata garantálni azt, hogy az adatküldés/csere kizárólag az erre feljogosított felhasználóként azonosított személyek, entitások között bonyolódjék, továbbá, hogy az elektronikus iratokhoz és hiteles elektronikus másolatokhoz csak az arra feljogosított személyek férhessenek hozzá. A platform nem utolsó sorban igazolja az elektronikus iratok kézbesítésének megtörténtét, vagy a kézbesítés meghiúsulása esetén dokumentált formában annak körülményeit, ezen kívül számos más műszaki ellenőrzést végez, amelyek azt biztosítják, hogy a továbbított adatok nem tartalmaznak vírusokat és egyéb a fogadó félre nézve fokozott informatikai biztonsági kockázatot jelentő elemeket.
A PLANET segítségével a közjegyző a jogügylet közjegyzői okiratba foglalásának előkészítő fázisában megkeresi az érintett felek adatainak beszerzése végett az anyakönyvi hivatalt, telekkönyvi hivatalt, önkormányzati és bűnügyi nyilvántartásokat, ezáltal csökken az adminisztratív teher és nő az adatbevitel biztonsága.
Abban az esetben, amennyiben a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett megkeresi. Jellemzően ingatlan és jelzálog ügyletek esetében fordul ez elő, ilyenkor a PLANET biztosítja azt, hogy a tranzakció állapota az elektronikus okiratnak köszönhetően az érintett hatóság által vezetett nyilvántartásokban közvetlenül és azonnal bejegyzést nyerjen, így ezzel a megoldással a közjegyző által nyújtott jogvédelem hatékonyabban érvényesül és nő a forgalom biztonsága.
2008-ban az első tisztán elektronikus okirat elkészítésekor mindenki aggodalommal nézett a jövőbe. Nos, azóta nagy utat tettünk meg és túlzás nélkül állíthatom, hogy franciaországi viszonylatokban ez egy sikertörténet: 2015 végén ünnepeltük a 2.000.000-ik elektronikus közjegyzői okirat elkészítését. Ez az eredményesség nem kis részben a francia közjegyzők által használt elektronikus aláírási platformnak köszönhető. A francia közjegyzők abban az esetben is képesek elektronikus közjegyzői okiratba foglalni a jogügyletet, amikor az ügyletben résztvevő felek vagy képviselőik nem rendelkeznek elektronikus aláírás készítésére alkalmas tanúsítvánnyal: ebben az esetben ugyanis a kézi aláírásnak megfelelő digitalizált kép egy e célra kialakított pad-en készül, és az aláírás képe a dokumentummal együtt eltárolásra kerül az aláírási elemeket hordozó konténer állományban.
Ki kell hangsúlyoznunk, azt, ami egyébként minden elektronikus közokirat esetében követelmény: az irat hitelességét és utólagos módosítás elleni védelmét az okirat végén elhelyezésre kerülő közjegyzői minősített elektronikus aláírás (és időbélyeg) biztosítja. A franciaországi közjegyzők elektronikus okirataikat a Központi Elektronikus Irattárban (Minutier Central Electronique) rögzítik, amely az irat érvényességét 75 (kiskorú felek esetében 100) évig biztosítja a közjegyzői okiratok megőrzésére vonatkozó francia törvényi előírásoknak megfelelően.
Nemzeti Kamaránk a múltban, és jelenleg is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közjegyzők részére rendszeresített megoldások nyílt szabványokon alapuljanak (ISO, W3C) továbbá a mindenkor hatályos EL) közösségi szabályozásnak is megfeleljenek. E törekvéseket szem előtt tartva a real.not az általa biztosított eszközök és nyújtott szolgáltatások tekintetében folyamatosan nyomon követi a technikai és szabályozásra vonatkozó változásokat, így az elektronikus okiratforgalomra különösen nagy hatást gyakorló elDAS rendelet előírásai is beépítésre kerültek a belső szabályozásba. Ez a megfeleltetési eljárás a már működő hitelesítési szolgáltatások minőségi színvonalának folyamatos fenntartása mellett egyáltalán nem könnyű feladat.
A NOTAVIZ szolgáltató portál – kapcsolat az ügyfelekkel
A közjegyzői hivatás közvetlen ellátását támogató szakmai technikai feltételek biztosításán túl, a francia közjegyzői kar NOTAVIZ projektjében egy olyan szolgáltató portál kifejlesztésén dolgozik, amelyet a jogkereső közönség, az állampolgárok, de akár a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyletekben résztvevő felek is igénybe vehetnek.
A NOTAVIZ portál két egymástól jól elkülöníthető feladatcsoport kiszolgálását célozza. Egyfelől hagyományos technikán alapuló portál funkciókat nyújt: a közjegyzői eljárások lefolytatásához szükséges beadványok, űrlapok közzététele mellett technikai eszközök igénybevételének lehetőségét biztosítja a közjegyzői irodák ügyfelei számára az elektronikus irataikat tartalmazó dossziéjukhoz történő közvetlen hozzáférés céljából; lehetővé teszi számukra az elkészült iratok elektronikus küldését; biztosítja továbbá azokat az eszközöket, amelyek segítségével az ügyfelek aláírhatják a közokirati formát nem igénylő dokumentumokat (megbízólevél, megállapodás a honoráriumról, meghatalmazás, egyéb iratok).
Másfelől a NOTAVIZ a hagyományos portálszolgáltatások által kínált lehetőségekhez képest jóval innovatívabb megoldásokat alkalmaz: a negyedik ipari forradalom vívmányaként tömeges technikává sarjadó mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások kialakítására összpontosít.
E szolgáltatások nyújtása azon a tapasztalati tényen alapul, hogy az információ-keresés során hozzánk érkező kérdések és a reájuk adható válaszok egy igen jelentős része azonos tárgykört érint, esetenként azonban ezek más-más kontextusban ismétlődnek, vagy a válaszok között léteznek logikai összefüggések, amelyek felismerése gépi elemzés útján nagy hatékonysággal elvégezhető.
A kérdések és válaszok alapján felépített és karbantartott adatbázis egyre bővül, miután a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás – előre meghatározott peremfeltételek mellett – kalkulálható pontossággal képes olyan jellegű válaszokat megfogalmazni, amelyeket a nyilvántartott adatok szerint korábban fel sem tettek. Ennek végeredményeként a jövőben ki lehet váltani azt a humán erőforrást, amely a(z új) kérdések megválaszolásában az eddigiekben közreműködött.
Ezen a ponton fel kell, hogy ismerjük azt, hogy az aktuálisan használt szoftverek egyelőre a digitális korszak előtti módszereken alapulnak. A nyilvánosság számára az eddigiekben ismertetettek szerint nyújtott szolgáltatáson túl azonban a Mesterséges Intelligencián alapuló megoldások a jövőben soha nem látott távlatokat nyithatnak. Elegendő csak arra utalni, hogy biztosíthatják az új generációs okiratok elkészítéséhez szükséges mesterséges intelligencián alapuló szoftverrendszerek ki- fejlesztését.
A francia közjegyzőség és a francia állam kapcsolata
Az állami szervek és a francia közjegyzőség több éve szoros együttműködésben dolgozik a papíralapúságot mellőző, tisztán elektronikus szolgáltatások fejlesztésében és nyújtásában. Különösen igaz ez az ingatlan-nyilvántartás területén működő informatikai megoldásokra: ez a rendszer mára telesen elavult, és átalakítást igényel, azonban az állam költséggazdaságossági szempontok alapján a francia közjegyzőségre bízta a rendszer teljes újjáépítését. Tette ezt egyfelől azért, mert így biztosítható a hatékony működés költség alapú megtérülése, nem utolsó sorban pedig a nyújtott szolgáltatásért kizárólag az azt igénybe vevők fizetnek (nem pedig valamennyi adófizető).
A Parlament most tárgyalja a „Digitális Köztársaságért” törvényjavaslatot. A közjegyzőség megküldte javaslatait azoknak a rendelkezéseknek a figyelembevétele céljából, amelyek egy olyan területet érintenek, ahol a közjegyzői jelenlétre feltétlenül szükség van: ez az ún. Digitális Halál. Eszerint bárki rendelkezhet a személyes jellegű adatainak halála utáni megőrzéséről, megsemmisítéséről, illetve átadásáról. Ezeket a rendelkezéseket egy harmadik bizalmi személy
előtt lehet megtenni (ez a bizalmi személy a közjegyző), aki e célra kialakított nyilvántartásba bejegyzi a rendelkezést (ez a nyilvántartás a Végrendeletek Központi Nyilvántartása).
A francia állam, másoktól eltérően, nem vezette be a digitális személyi igazolványt a személyiségi jogokra vonatkozó szabályozásra való hivatkozással.
Felismerve azonban a más tagállamokban már bevezetett intézmény által nyújtott előnyöket a kormányzati szakemberek a közjegyzőség bevonásával egy ún. digitális személyazonosító szolgáltatói szövetség – FRANCE CONNECT – kialakítását tervezik. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy azon felhasználók számára, akik egy hitelesítési szolgáltatónál már rendelkeznek egyedi digitális azonosítóval, egy másik a szövetséghez csatlakozott szolgáltatónál ezt az azonosítót külön megfeleltetés, vagy további személyes megjelenéssel járó azonosítás mellőzésével közvetlenül használhassák.
Természetesen ez a modell csak akkor tud kifogástalanul működni, ha egységes jogilag garantált eljárás keretében történik a személy azonosítása, a tanúsítvány megszemélyesítése és életciklusának kezelése. Mindezen szempontok mérlegelését követően a francia kormányzat a közjegyzőségre bízná a személyazonosítás és hitelesítés feladatát, amely a közokirat készítésénél már bevált, közjegyző/ügyfél közötti személyes kapcsolaton alapul.
A jövőbeli technológiai környezet
Kedves Kollégák! Nem lehet kérdés az, hogy a negyedik ipari forradalom alapjaiban fogja átalakítani körülöttünk a világot, új kihívás elé állítva a szabályozási és intézmény-fenntartási feladatokat ellátó államot, az állami feladatok ellátásával megbízott hivatásrendeket, a társadalmi csoportokat, és az állampolgárt egyaránt. Nem tudom elégszer kihangsúlyozni azt, hogy a jövőnket meghatározó technológiák figyelemmel kísérése mellett a kormányzati szakemberekkel karöltve keresnünk kell azokat a megoldásokat, amelyek a technológia robbanásszerű fejlődésének eredményeként előállt eszközök felhasználásával előnyhöz juttatják a teljes társadalmat, és segítenek időben felismerni a potenciális kockázatokat, lehetőséget biztosítva ezzel negatív hatások eliminálását célzó jogi eljárások kidolgozására.
Lehet, hogy ma még nem látjuk pontosan e technológiák alkalmazhatóságának teljes dimenzióját, de az egészen biztos, hogy tíz év múlva ezek a mindennapi életünk részeseivé lesznek. Tehát ne dugjuk a fejünket a homokba, hanem foglalkozzunk a témával!
Rendkívüli módon örülünk annak, hogy a magyar közjegyző kollégák hozzánk hasonlóan felismerték e folyamatok vizsgálatának fontosságát, és lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nemzeti közjegyzőségek tapasztalataikat e konferencián megosszák egymással.
Reményeink szerint nemcsak egy egyszeri eseményről van szó, hanem a téma súlyának megfelelően egy folyamatos párbeszéd-eszmecsere fog kialakulni: ennek szellemében bejelentem, hogy 2016 őszén a francia közjegyzőség ad otthont annak a nemzetközi rendezvénynek, amelynek célja bemutatni azokat az új technológiákat (blockchain, a digitális jelenlét kérdése, a digitális halál, a belátási képesség, cselekvőképesség, akaratnyilvánítás helyességének a technikai vizsgálata) amelyek hivatásunk jövőjét minden bizonnyal befolyásolni fogják.