A Szerző írásában bemutatja, hogy az Európai Unió milyen lépéseket tesz azért, hogy a mesterséges-intelligencia-kutatás élvonalába kerüljön, ledolgozva az elmúlt évtizedekben kialakult versenyhátrányát. Röviden összefoglalja a mesterséges intelligencia kutatásának történetét, bemutatja, mely körülmények vezettek ahhoz a jelenlegi helyzethez, amikor immáron az USA és Kína versenyez a mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási terület elsőbbségéért.

Az Európai Uniót a mesterséges intelligencia kutatásába és fejlesztésébe bevont források tekintetében mind az Egyesült Államok, mind Kína jelentősen megelőzi, s ez a hátrány Kínával szemben leginkább az utóbbi évtizedben keletkezett. Ennek a ledolgozásához szükséges a magángazdaság bevonásának további erősítése is, hiszen látható, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Kínában a fejlesztések forrásainak biztosításában és a további előrehaladásban hatalmas szerepet játszanak a cégek. A digitális innovációs központok további erősítése szintén szolgálhatja mindezt.

Hangsúlyozni kell, hogy Európa kiemelkedő kutatóhálózattal rendelkezik, ami erős alapja lehet a további fejlesztéseknek. Szükséges továbbá a megerősített koordináció a különböző tagállamokban működő kutatási központok között a fejlesztési irányok meghatározása, és a szükségtelen párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében. A fejlesztési lehetőségek további megerősítése érdekében a lehető legrövidebb idő alatt szükséges a közös adatvagyonra vonatkozó bizottsági elképzelések kivitelezése.

A legfontosabb cél azonban a tagállamok valódi közös fellépése. Nem engedheti meg magának továbbra is az Unió, hogy 27 különböző tagállam egymással is versenyezve 27 különböző fejlesztési stratégiát valósítson meg, ezért volna kívánatos mihamarább kidolgozni egy egységes fejlesztési stratégiát, mely a jövőbeni előrehaladás biztos alapja lehet.